Okos funkciók: Világítás vezérlés

A mindennapi életünk, közérzetünk, hangulatunk nagyban befolyásolja a körülöttünk lévő környezet több tulajdonsága is. Ezen tulajdonságok egyike a fény. Gondoljunk csak bele, mennyivel más hangulatban indulunk neki egy napnak reggel, ha süt a nap. Nincs ez másként az otthonunkban sem. A fényviszonyok helyes megválasztása kényelmesebbé, otthonosabbá tudja változtatni lakásunkat, és ebben nagy segítségünkre lehet okos otthon rendszerünk.

Automatizált világítás kapcsolás

Az automatizált világítás kapcsolással gyakorlatilag nem mást tudunk megvalósítani, mint olyan sorrendben és akkor kapcsolunk fel vagy le egy-egy világítótestet, lámpát automatikusan, mintha mi magunk tennénk ezt kapcsolók segítségével. Azt, hogy mit és mikor kapcsolunk fel vagy épp le, csak rajtunk múlik. Egy vagy több világítás kapcsolását különböző eseményekhez tudjuk kötni. Ilyen események lehetnek például:

• Időzítés, azaz egy bizonyos időpont bekövetkezése
• Napszakok változása, pl. felkel a nap és reggel lesz
• Egy mozgás érzékelő mozgást jelez
• Megnyomunk egy gombot
• Kinyitunk egy ajtót

Gyakorlati példa, ha kinyitjuk a bejárati ajtót, akkor kapcsolódjon fel a világítás az előszobában, vagy ha lemegy a nap, akkor az udvari világítás kapcsoljon fel és este 10 órakor kapcsoljon le. A világítás vezérlés nagyon fontos szerepet tölt be a jelenlét szimuláció biztonsági funkcióban is, hiszen rendszerünk úgy tesz, mintha mi otthon lennénk, azaz többek között helyettünk is tudja a világítást fel-le kapcsolni, ami a külső szemlélőnek pont úgy néz ki, mintha mi tettük volna.

Fényerő szabályozás

A fényerő szabályozás egy kicsit "elegánsabb" módja a világítás kapcsolásnak. Nagyszerűsége sokoldalúságában rejlik. Egy un. Dimmer segítségével nem csak fel és le tudjuk kapcsolni bármelyik világításunkat, hanem lehetőségünk van a lámpákat különböző fényerővel felkapcsolni, ami nagyban segít a kívánt hatás elérésében. Ha egy lámpánk fényerőszabályozhatóvá válik, képesek leszünk különböző helyzetekben más és más céléra használni azt. Ezen kívül, ha a világításunkat mindig csak akkora fényerővel működtetjük, amennyire szükségünk van, jelentős energiát takaríthatunk meg.

Gyakorlati példa, ha a hálószobából a mosdóba a közlekedőn át jutunk el, akkor ugyanazt a lámpát a közlekedőben nem csak arra használhatjuk, hogy sötétben teljes fényerővel fogadjon minket, ha hazaérünk, hanem arra is, hogy éjszaka, mikor alvás időben elindulunk a mosdó felé csak minimális fényerővel kapcsoljon fel, hogy könnyebben eljussunk a mosdóba, de az álmot ne verje ki a szemünkből.

Nagyon fontos tudnunk, hogy nem alkalmas minden fényforrás arra, hogy fényerejét szabályozzuk. Míg a hagyományos és halogén izzók mindegyike úgy a hagyományos és kompakt fénycsövek egyike sem alkalmas a fényerő szabályozásra. A LED izzókból létezik ilyen is és olyan is, fontos, hogy szabályozhatót (dimmable) válasszunk, ha ez a célunk vele. A LED szalagok jellemzően szabályozható fényforrások, de működtetésükhöz megfelelő LED szalag vezérlőre van szükség és jellemzően hangulat vagy dekorációs világításként használjuk őket.

Hangulat és dekorációs világítás

A fő fényforrásokon kívül általában használunk egy vagy több hangulat és/vagy dekorációs világítási célt szolgáló lámpát otthonunkban. Ezeknek a világításoknak az a célja, hogy megfelelő hangulatot teremtsenek bizonyos tevékenységekhez, élethelyzetekhez. Ilyen világítás lehet akár egy egyszerű álló lámpa, vagy falikarok a helyiségben, esetleg fehér vagy színes rejtett LED szalag világítás.

Az ilyen jellegű világítási funkciókat általában jelenet vezérléssel használjuk az okos otthon rendszerekben. A jelenetek lehetővé teszik egy vagy több vezérlési lépés automatizált végrehajtását az adott jelenet céljának megfelelően.

Gyakorlati példa, hogy létrehozunk egy jelenetet olvasáshoz, vagy TV nézéshez. Ha olvasni szeretnénk a nappaliban, egyszerűen elindítjuk az olvasás jelenetet, ami lekapcsolja a nappaliban a fő világítást, fél fényerővel felkapcsolja a hangulat világítást és bekapcsolja a kedvenc olvasó fotelunk felett belógó állólámpát. Ha TV-t szeretnénk nézni és elindítjuk a TV nézés jelenetet, a nappali fő világítását a rendszer lekapcsolja, leengedi a redőnyöket a nappaliban, bekapcsolja a TV-t, valamint a TV mögé épített színes LED világítást és 5 percig 50%-on a hangulat világítást, amit 5 perc alatt fokozatosan elsötétít (5 perc alatt elhelyezkedünk, megtaláljuk a távvezérlőt a TV-hez stb.)

Fogadófény

A fogadófény funkció szerepe, hogy ne egy sötét, barátságtalan lakásba érkezzünk haza, hanem úgy fogadjon minket otthonunk, mintha szeretettel várna minket haza minden alkalommal, amikor elmegyünk otthonról. Képzeljük el, hogy elsőként érkezünk haza, az autónkkal megállunk a kapu előtt, a kapu kinyílik, az udvari világítás felkapcsol, a garázskapu felnyílik, a világítás a garázsban felkapcsol. Mire az autóból kiszállunk és a lakásba érünk a közlekedőben és azokban a helyiségekben, ahová hazaérve először menni szoktunk (pl. gardrób, étkező stb.) felkapcsolt világítás fogad. Mintha valaki várna minket és az sem baj, ha tele a kezünk, nem kell a kapcsolók után kutatni a falakon.

Kísérőfény

Világítás kapcsolással és fényerő szabályozással vegyesen az igényeknek megfelelően lehetőségünk van kísérőfény kialakítására. A kísérőfény feladata a nevéből sejthetően az, hogy olyan fényviszonyokat teremtsen, ami segít nekünk abban, hogy tájékozódjunk miközben közlekedünk, de nincs szükségünk arra, hogy teljes fényerővel világítsunk.

Gyakorlati példa, ha éjszaka a mosdóba szeretnénk eltalálni, elég, ha a lámpák halványan világítanak, mivel nem szeretnénk ha a túl erős fény kiverné az álmot a szemünkből. Vagy képzeljük el, hogy az emeleti közlekedő segítségével sötétben próbálunk meg átmenni egyik helyiségből a másikba. egy halvány világítás a folyosón pont elegendő ahhoz, hogy lássuk hol a lépcső, így elkerülhetjük a véletlen baleseteket.

Mint mindenben a világítás vezérlésben is akkor járunk a legjobban, ha többféle célú, fényerejű, szín-hőmérsékletű megoldást kombinálunk otthonunkban, hiszen így tudjuk a lehető legsokoldalúbban kihasználni a bennük rejlő lehetőségeket.

Ha felkeltettük érdeklődését, szívesen segítünk az Ön otthonát is kényelmesebbé tenni.

Kérje INGYENES konzultációnkat, visszahívjuk Önt!

Mi is az az okos otthon? - 3. rész

Legutóbb majdnem minden hozzávalóval végeztünk, már csak a végrehajtó egységek, és a felhasználói felület maradt hátra, hogy megismerjük őket.

Végrehajtó egységek

A végrehajtó egységek - más néven aktorok - feladata rendszerünkben az, hogy a vezérlő központ utasításait végrehajtsák. Nagyon leegyszerűsítve az a dolguk, hogy meg is történjen, amit szeretnénk (pl. kapcsoljon fel a világítás). Ezek az aktorok a gyakorlatban korábban is léteztek, de a feladatukat a mi közreműködésünkkel tudták csak ellátni. Ilyen például a kapcsoló, a radiátor szelep, a fényerőszabályozó és még sorolhatnánk. Az okos otthonokban található aktorok annyiban különböznek korábbi hagyományos elődjeiktől, hogy a működtetésüket a vezérlő központ is el tudja végezni (pl. felkapcsolja a közlekedőben a lámpát), valamint információt tudnak adni a központnak bizonyos tulajdonságaikról (pl. a közlekedőben lévő lámpa fel van-e kapcsolva).

Néhány példa a végrehajtó egységekre:

• Egyszerű kapcsoló - A központ utasítására fel illetve le tudja kapcsolni a rá csatlakoztatott eszközöket.
• Fogyasztás mérő kapcsoló - Fel illetve le tudja kapcsolni a rá csatlakoztatott eszközöket, amelyek jellemzően 230V-al működnek és mérni tudja az eszközök által elfogyasztott elektromos energiát.
• Fényerőszabályozó kapcsoló - Nem csak kapcsolni tudja a rá csatlakoztatott világítótesteket, de a fényerejét is tudja szabályozni (Megfelelő fényforrás használatával).
• Redőny / kapu vezérlő - Végállásokkal rendelkező motorikusan működtetett eszközöket tud vezérelni. Pl. fel/le húzza a redőnyt, kinyitja/becsukja a kaput.
• Radiátor szelep - A beállított hőmérsékletnek megfelelően nyitja/zárja a radiátor szelepét és állítja be enne megfelelően a szoba hőmérsékletét
• RGBW vezérlő - RGBW LED szalagok színét és fényerejét képes szabályozni

gif

Kapcsolóból számos változat létezik, ne csak a hagyományos világítás kapcsoló jusson eszünkbe. Léteznek pl. olyan dugaljak (konnektorok), amelyek kapcsolhatók a vezérlő központ által, és ezekből is létezik olyan, amit a hagyományos módon a falra rögzítünk állandó helyre, hogy be tudjuk oda dugni az állólámpát, vagy a porszívót és léteznek hordozható változatok, amelyeket egy hagyományos dugaljba bedugva, már is felokosítottuk azt és amit így csatlakoztatunk hozzá, már tudjuk is vezérelni. Ez utóbbinak nagy előnye, hogy nem kell előre kitalálnunk hova tesszük azt, fel tudjuk használni több helyen is, akár időszaktól függően is. A karácsonyi világítást például csak 1-2 hétig szeretnénk kapcsolgatni és az is valószínű, hogy mindig abból a konnektorból tudjuk működtetni, ami közelebb van a karácsonyfához. Nyáron a terasz hangulat világítását is működtethetjük, amit lehet, hogy egy másik dugaljból tudunk megtenni. Ilyen esetben a hordozható dugalj egy nagyon hasznos társunk tud lenni, mivel csak be kell dugni oda, ahova szeretnénk és beállítani a központunk felhasználói felületén, hogy éppen milyen feladatot szánunk neki.

Felhasználói felület

A felhasználói felület az, amivel az otthont használók kapcsolatot tartanak a rendszerrel. Ennek segítségével utasíthatják a központot egy-egy feladat ellátására, szerezhetnek tudomást a lakás egyes részeinek állapotáról (pl. nyitva van-e a garázskapu?). A felületet ma már a legkülönbözőbb eszközök segítségével lehet elérni, kezdve a már megszokott számítógéptől a mobiltelefonokon és tableteken át egészen az okos órákig, akár az Interneten keresztül távolról is.

Ahány okos otthon rendszer, annyi felhasználói felület létezik. Abban azonban megegyeznek, hogy mindegyik célja az, hogy az otthon lakói a lehető legegyszerűbben tudják kezelni rendszerüket. Ennek köszönhetően viszonylag kevés szöveges információt tartalmaznak, ezek helyett mindenki által, nyelvtől függetlenül érthető szimbólumokat, ikonokat használ a szemléltetésre. Jellemzően otthonunk felépítését láthatjuk viszont a nekünk szánt felületen, meg fogjuk benne találni a helyiségeinket, szobáinkat és az azokban elérhető funkciókat, mint pl. a világítás, vagy az árnyékolás. Gyakori, hogy helyiségtől függetlenül, funkciónkként csoportosítva is hozzáférhetünk a rendszer elemeihez, pl. minden fűtéssel kapcsolatos dolgot egy helyen láthatunk. Egy rendszer használhatóságát nagyban befolyásolja a hozzá tartozó felhasználói felület barátságossága, kényelmessége, ezért mielőtt rendszert választunk magunknak érdemes megnézni ezt a felületet is és elgondolkodni rajta, hogy mennyire tudnánk megbarátkozni vele.

"Ki fér hozzá ehhez a felülethez?"

A kérdésre adott válasz napjainkban meglehetően fontos! Ugyanis akinek hozzáférést adunk a rendszerünkhöz, nagyjából felér azzal, mintha lakáskulcsot adnánk neki otthonunkhoz! Vásárlás előtt feltétlenül fontos, hogy tájékozódjunk a telepítendő rendszer képességeiről a hozzáférés kezelést illetően!

A központi vezérlő rendszerhez alapvetően annak kell hozzáférnie, aki használja az otthonunkban található berendezéseket és még ha ez több személy is, akkor sem feltétlenül indokolt mindenkinek ugyanolyan jogosultságokat biztosítani. Alapvető javaslat, hogy a család gyerek tagjainak nem szabad olyan jogosultságot adni, amivel hozzáférhetnek a rendszer beállításaihoz, illetve nem feltétlenül van szükség arra, hogy a saját szobályukon kívül tudjanak bármilyen más eszközt vezérelni a lakásban. Ezen kívül az is fontos alapszabály, hogy távoli hozzáférést (Interneten keresztül) csak olyan családtagok kapjanak, akinek erre szükségük van.

Léteznek olyan rendszerek, ahol van lehetőség arra, hogy rendszer üzemeltető szakembernek úgy adjunk távoli hozzáférést a rendszerünkhöz, hogy csak a mi közreműködésünkkel tudjon abba távolról bejelentkezni, így van arra lehetőség, hogy a az okos otthonunkkal problémánk van, távolról egy szakember bejelentkezzen és segítsen a hibát elhárítani, de csak a tudtunkkal.

Miért is jó nekünk egy okos otthon?

Az összetevőkön túl vagyunk, tudjuk miből tudunk “főzni” de még nem tudjuk, hogy mit. Hogy mire tudunk használni egy ilyen kényelmi szolgáltatást, annak csak a képzeletünk szabhat határt. A FIBARO cég szlogenje nagyon találóan fogalmazza meg mindezt: “Az ön otthona, az ön fantáziája…”

Lássunk hát példákat arra, mi mindenre is lehet használni egy ilyen rendszert:

• Világítás vezérlés
• Redőny vezérlés
• Fűtés szabályzás
• Fogadó fény
• Éjszakai fény
• Kényelmes távozás
• Jelenlét szimuláció
• Multi Room Audio
• Egygombos multivezérlés
• Kellemes ébredés
• Hangulatvilágítás
• Távoli ellenőrzés
• Hatékony behatolás jelzés
• Tűzriasztás
• Víz- és fagyveszély
• Baba figyelés
• Távoli kamera megfigyelés
• Időjárásfüggő öntözőrendszer
• Távirányító optimalizálás

Ha a cikksorozat felkeltette érdeklődését, vagy kérdései maradtak, keressen minket bizalommal és beszélgessünk az Ön okos otthonáról!

Kérje INGYENES konzultációnkat, visszahívjuk Önt!

Olvassa el a sorozat többi részét is:

• Mi is az az okos otthon? - 1. rész
• Mi is az az okos otthon? - 2. rész

Mi is az az okos otthon? - 2. rész

A sorozat előző részében megtudtuk, hogy miért hívhatjuk otthonunkat okosnak és azt is áttekintettük mi kell ahhoz, hogy valóban azzá tegyük. A mostani írásban részletesen járunk utána, hogy mik is ezek a hozzávalók.

Érzékelők

Az egyik legizgalmasabb és legsokszínűbb eszköz csoport kétség kívül az érzékelőké. Ebben a csoportban olyan berendezéseket, modulokat vagy akár apró kütyüket találunk, amelyek a környezetünk legkülönbféle tulajdonságait képesek érzékelni és ezt elektronikus jelekké, adatokká átalakítani. Mit érzékelnek? 

Lássunk néhány példát:

• Hőmérsékletet - Levegő, folyadék, valamilyen szilárd anyag hőmérsékletét, annak változását (pl. a szobánk hőmérsékletét)
• Fényt - Fényviszony változását (pl. kivilágosodik, besötétedik), fényerőt (pl. mennyire süt a nap)
• Nedvességet - Száraz környezetben folyadék jelenlétét (pl. elered az eső)
• Páratartalmat - A levegő páratartalmát
• Levegő minőséget - A levegő szénmonoxid (CO) vagy széndioxid tartalmát (CO2)
• Légmozgást - A levegő mozgását, annak irányát, nagyságát (pl. honnan és mennyire fúj a szél)
• Mozgást - Egy lefedett területen, amire az érzékelő rálát, képes érzékelni élőlények mozgását (pl. bemegyünk a szobába)
• Rezgést - Különféle rezgéseket (pl. földrengés, vagy ablaküveg törés)
• Nyílászáró állapotát - Nyitott / zárt állapot és ennek változásának érzékelése (pl. kinyílik a bejárati ajtó)
• Füstöt - A tűz keletkezésének korai fázisában jelen lévő füstöt

gif

A feladatuk tehát az, hogy az általuk érzékelt változásokról a vezérlő központot tájékoztassák. Ennek köszönhetően a vezérlő tudni fog róla, ha pl. nyitva maradt az ajtó, lement a nap, vagy épp nyitva felejtettük a vízcsapot a fürdőszobában.

Vezérlő egység

Az ő feladata a legösszetettebb az egész rendszerben. Egyszerre fogadja az érzékelőktől érkező adatokat (pl. belépett valaki a bejárati ajtón), a beprogramozott logikának megfelelően az adatok alapján döntéseket hoz (pl. ha sötét van, fel kell kapcsolni a világítást az előszobában) és utasítja a végrehajtó egységeket, ha feladatuk van (pl. kapcsolja fel a világítást az előszobában). Egyszóval, ő a rendszer lelke. Ezen kívül természetesen számos más dolgot is csinál például kapcsolatot tart velünk, képes kommunikálni más eszközökkel akár az Interneten keresztül is. Az otthon automatizálás kifejezés abból ered, hogy az otthonunkat működtető berendezések előre beprogramozott automatizmusok mentén végzik a dolgukat pl. a fűtésünk időzítetten ki/be kapcsol a napszaknak megfelelően. Egy vezérlő egység el tudja látni ezeket az automatizálási feladatokat is és ki tudja egészíteni a vezérelhetőség, a beavatkozás lehetőségével, így lehetőségünk nyílik az automatikusan működő berendezések működésébe a programtól eltérően beavatkozni, akár a puszta jelenlétünkkel.

kép

Olvasván mennyire fontos eleme a vezérlő a rendszernek, joggal merülhet fel bennünk a kérdés:

Mi történik akkor, ha a vezérlő elromlik?

Valószínűleg sokan megtapasztalták már életük során, hogy minél összetettebb valami, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy meghibásodik. Ha otthonunk működtetését bízzuk rá egy rendszerre, akkor az is felmerülhet bennünk, hogy vajon fogom-e tudni használni az otthonom, ha a rendszer valamilyen oknál fogva nem működik? “Vagy innentől kezdve ilyen esetben már a villanyt sem tudom majd felkapcsolni?” Léteznek olyan rendszerek, amelyeknél valóban nem tudjuk a világítást sem felkapcsolni a vezérlő egység nélkül, de szerencsére létezik több olyan is, aminél egy ilyen kiesés maximum a kényelmi szolgáltatások átmeneti nélkülözését jelenti, az alapvető működést és a biztonsági funkciókat nem befolyásolja.

Kommunikáció

Azt már látjuk, hogy mit csinálnak az érzékelők, az ő általuk szolgáltatott adatok alapján hogyan utasítja a vezérlő a végrehajtó egységeket. Ahhoz, hogy ez mind megtörténhessen szükség van arra, hogy ezek az elemek kommunikálni tudjanak egymással. Gyártótól és rendszer típustól függően több kommunikációs protokol és megoldás létezik, a legalapvetőbb kérdés azonban az, hogy milyen kommunikációs közeget használ a rendszer. 

Az eszközök közötti kapcsolat a szempontjából vizsgálva kétféle rendszert különböztetünk meg:

• Vezetékes
• Vezeték nélküli

kép

A vezetékes okos otthonok legnagyobb előnye a stabil kapcsolat amit legfeljebb a vezetékek meghibásodása akadályozhat. 

A technológia azonban már régóta a vezeték nélküli megoldások irányába tendál, 

lásd mobil telefon, laptop, WiFi, Bluetooth stb.

Egy vezeték nélküli rendszer előnye, hogy jellemzően bontás nélkül beépíthető meglévő otthonokba, könnyedén bővíthető, rugalmasan átalakítható és ha nagyon szeretnénk, magunkkal is vihető, ha esetleg elköltözünk. Stabilitásban a vezeték nélküli kommunikáció alapból nem tudja azt a szintet elérni, mint a vezetékes, de az olyan technológiák, mint pl. a Z-Wave, vagy a Zigbee egy MESH (azaz háló) hálózat kialakításával könnyedén felveszik a versenyt.

Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy majdnem mindent tudjunk az okos otthon rendszerekről, de koránt sem ért véget sorozatunk. A következő részben megvizsgáljuk a még hátralévő két hozzávalót (végrehajtó egységek, felhasználói felület), majd áttekintjük mi mindenre tudunk használni egy ilyen rendszert, hogyan segít életünket kényelmesebbé és biztonságosabbá tenni.

Ha a cikksorozat felkeltette érdeklődését, vagy kérdései maradtak, keressen minket bizalommal és beszélgessünk az Ön okos otthonáról!

Kérje INGYENES konzultációnkat, visszahívjuk Önt!

Olvassa el a sorozat többi részét is:

• Mi is az az okos otthon? - 1. rész
• Mi is az az okos otthon? - 3. rész

Mi is az az okos otthon? - 1. rész

Mi is az az okos otthon valójában? Jól csengő kifejezés, egyre több helyen találkozunk vele, hallunk róla, látjuk reklámokban, de vajon tudjuk-e, hogy mit jelent valójában? Mitől lesz okos valakinek az otthona? Mi kell hozzá? Csak új otthonok lehetnek okosak, vagy az én régi lakásom is? Számos érdekes kérdés, de tudjuk rá a választ, és el is mondjuk ebben a cikk sorozatban.

Arra kérdésre, hogy mi számít okosnak, mitől okos valami, nem is olyan egyszerű választ adni, mivel, ahogy a kényelem is, ez is mindenkinek mást jelent. Van, akinek már az is okos otthonnak számít, ha van egy mobiltelefonról, vagy bármilyen más eszközről távirányítható izzója, vagy kapcsolója a lakásában, amivel a fotelban ülve, vagy akár ágyból fekve is tudja fel-le kapcsolgatni a világítást egy szobában. Mi ezt egy kicsit másként látjuk.

Amikor 1950-ben elkészült az első (akkor még vezetékes) TV távirányító, majd 5 évvel később vezetéknélküli változata, nem lettek hirtelen tele az üzletek okos tévékkel. Ettől a TV készülék tudása, képessége nem lett több, ugyanúgy azt csinálta, amit a használója “mondott” neki - csatornát váltott, hangerőt állított stb. -, csupán kényelmesebb lett a használata. Ugyanez a helyzet a lakásokban található eszközökkel is.

Attól tekintünk egy otthont okosnak, ha a benne található berendezések, eszközök részben, vagy egészében többre lesznek képesek eredeti funkciójuknál és működtetésükhöz nem feltétlenül van szükségük közvetlen emberi beavatkozásra, feladatukat el tudják végezni különböző külső vagy belső tényezők hatására is.

Ezek a misztikusan hangzó külső vagy belső hatások emberibb nyelven olyan tényezők, mint pl. hány óra van, milyen az időjárás éppen, nyitva van-e a bejárati ajtó, vagy épp otthon vagyunk-e. Számtalan olyan dolog, ami körülvesz minket, ami meghatározza a szokásainkat, vagy épp a szokásainknak megfelelőn mi alakítjuk azokat. Az okos otthon tehát technikai megoldások együttese, amelyek többé kevésbé egymással együttműködve lehetővé teszik a házban működő különböző rendszerek, eszközök központi felügyeletét, irányítását. Egy olyan komplex rendszer, amely képes érzékelni a környezetét és a ház különféle elektromos rendszereit úgy tudja irányítani, hogy azok a lehető leghatékonyabban működjenek, de leginkább úgy, hogy lakóinak kényelmét és biztonságát szolgálja.

kép

Mi kell hozzá?

A recept nem túl sok hozzávalóból áll:

• Vezérlő egység - Ő a rendszer lelke.
• Érzékelők - Képesek a környezetünk legkülönfélébb tulajdonságait érzékelni (pl. hőmérséklet, fény stb.) és azokról adatot közölni a központi egységgel.
• Kommunikációs csatorna - Ennek segítségével kommunikálnak egymással rendszerünk elemei (pl. vezeték).
• Végrehajtó egységek - Ők felelnek azért, hogy meg is történjen, amit a vezérlő egység szeretne (pl. lekapcsolja a világítást).
• Felhasználói felület - Ezen keresztül kommunikálhatunk mi az otthoni rendszerünkkel.

A sorozat következő részeiben ezeket az építőelemeket mutatjuk be és megtudhatjuk azt is mire használhatjuk őket.

Ha a cikksorozat felkeltette érdeklődését, vagy kérdései maradtak, keressen minket bizalommal és beszélgessünk az Ön okos otthonáról!

Kérje INGYENES konzultációnkat, visszahívjuk Önt!

Olvassa el a sorozat többi részét is:

• Mi is az az okos otthon? - 2. rész
• Mi is az az okos otthon? - 3. rész