A sorozat előző részében megtudtuk, hogy miért hívhatjuk otthonunkat okosnak és azt is áttekintettük mi kell ahhoz, hogy valóban azzá tegyük. A mostani írásban részletesen járunk utána, hogy mik is ezek a hozzávalók.
Érzékelők
Az egyik legizgalmasabb és legsokszínűbb eszköz csoport kétség kívül az érzékelőké. Ebben a csoportban olyan berendezéseket, modulokat vagy akár apró kütyüket találunk, amelyek a környezetünk legkülönbféle tulajdonságait képesek érzékelni és ezt elektronikus jelekké, adatokká átalakítani. Mit érzékelnek?
Lássunk néhány példát:
- Hőmérsékletet - Levegő, folyadék, valamilyen szilárd anyag hőmérsékletét, annak változását (pl. a szobánk hőmérsékletét)
- Fényt - Fényviszony változását (pl. kivilágosodik, besötétedik), fényerőt (pl. mennyire süt a nap)
- Nedvességet - Száraz környezetben folyadék jelenlétét (pl. elered az eső)
- Páratartalmat - A levegő páratartalmát
- Levegő minőséget - A levegő szénmonoxid (CO) vagy széndioxid tartalmát (CO2)
- Légmozgást - A levegő mozgását, annak irányát, nagyságát (pl. honnan és mennyire fúj a szél)
- Mozgást - Egy lefedett területen, amire az érzékelő rálát, képes érzékelni élőlények mozgását (pl. bemegyünk a szobába)
- Rezgést - Különféle rezgéseket (pl. földrengés, vagy ablaküveg törés)
- Nyílászáró állapotát - Nyitott / zárt állapot és ennek változásának érzékelése (pl. kinyílik a bejárati ajtó)
- Füstöt - A tűz keletkezésének korai fázisában jelen lévő füstöt
gif
A feladatuk tehát az, hogy az általuk érzékelt változásokról a vezérlő központot tájékoztassák. Ennek köszönhetően a vezérlő tudni fog róla, ha pl. nyitva maradt az ajtó, lement a nap, vagy épp nyitva felejtettük a vízcsapot a fürdőszobában.
Vezérlő egység
Az ő feladata a legösszetettebb az egész rendszerben. Egyszerre fogadja az érzékelőktől érkező adatokat (pl. belépett valaki a bejárati ajtón), a beprogramozott logikának megfelelően az adatok alapján döntéseket hoz (pl. ha sötét van, fel kell kapcsolni a világítást az előszobában) és utasítja a végrehajtó egységeket, ha feladatuk van (pl. kapcsolja fel a világítást az előszobában). Egyszóval, ő a rendszer lelke. Ezen kívül természetesen számos más dolgot is csinál például kapcsolatot tart velünk, képes kommunikálni más eszközökkel akár az Interneten keresztül is. Az otthon automatizálás kifejezés abból ered, hogy az otthonunkat működtető berendezések előre beprogramozott automatizmusok mentén végzik a dolgukat pl. a fűtésünk időzítetten ki/be kapcsol a napszaknak megfelelően. Egy vezérlő egység el tudja látni ezeket az automatizálási feladatokat is és ki tudja egészíteni a vezérelhetőség, a beavatkozás lehetőségével, így lehetőségünk nyílik az automatikusan működő berendezések működésébe a programtól eltérően beavatkozni, akár a puszta jelenlétünkkel.
kép
Olvasván mennyire fontos eleme a vezérlő a rendszernek, joggal merülhet fel bennünk a kérdés:
Mi történik akkor, ha a vezérlő elromlik?
Valószínűleg sokan megtapasztalták már életük során, hogy minél összetettebb valami, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy meghibásodik. Ha otthonunk működtetését bízzuk rá egy rendszerre, akkor az is felmerülhet bennünk, hogy vajon fogom-e tudni használni az otthonom, ha a rendszer valamilyen oknál fogva nem működik? “Vagy innentől kezdve ilyen esetben már a villanyt sem tudom majd felkapcsolni?” Léteznek olyan rendszerek, amelyeknél valóban nem tudjuk a világítást sem felkapcsolni a vezérlő egység nélkül, de szerencsére létezik több olyan is, aminél egy ilyen kiesés maximum a kényelmi szolgáltatások átmeneti nélkülözését jelenti, az alapvető működést és a biztonsági funkciókat nem befolyásolja.
Kommunikáció
Azt már látjuk, hogy mit csinálnak az érzékelők, az ő általuk szolgáltatott adatok alapján hogyan utasítja a vezérlő a végrehajtó egységeket. Ahhoz, hogy ez mind megtörténhessen szükség van arra, hogy ezek az elemek kommunikálni tudjanak egymással. Gyártótól és rendszer típustól függően több kommunikációs protokol és megoldás létezik, a legalapvetőbb kérdés azonban az, hogy milyen kommunikációs közeget használ a rendszer.
Az eszközök közötti kapcsolat a szempontjából vizsgálva kétféle rendszert különböztetünk meg:
- Vezetékes
- Vezeték nélküli
kép
A vezetékes okos otthonok legnagyobb előnye a stabil kapcsolat amit legfeljebb a vezetékek meghibásodása akadályozhat.
A technológia azonban már régóta a vezeték nélküli megoldások irányába tendál,
lásd mobil telefon, laptop, WiFi, Bluetooth stb.
Egy vezeték nélküli rendszer előnye, hogy jellemzően bontás nélkül beépíthető meglévő otthonokba, könnyedén bővíthető, rugalmasan átalakítható és ha nagyon szeretnénk, magunkkal is vihető, ha esetleg elköltözünk. Stabilitásban a vezeték nélküli kommunikáció alapból nem tudja azt a szintet elérni, mint a vezetékes, de az olyan technológiák, mint pl. a Z-Wave, vagy a Zigbee egy MESH (azaz háló) hálózat kialakításával könnyedén felveszik a versenyt.
Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy majdnem mindent tudjunk az okos otthon rendszerekről, de koránt sem ért véget sorozatunk. A következő részben megvizsgáljuk a még hátralévő két hozzávalót (végrehajtó egységek, felhasználói felület), majd áttekintjük mi mindenre tudunk használni egy ilyen rendszert, hogyan segít életünket kényelmesebbé és biztonságosabbá tenni.
Ha a cikksorozat felkeltette érdeklődését, vagy kérdései maradtak, keressen minket bizalommal és beszélgessünk az Ön okos otthonáról!
Olvassa el a sorozat többi részét is: