Az Okosotthon magazin kollégái legutóbb a Mylion Mini DC UPS-t tesztelték valós használati környezetben. A cikk a következő linken olvasható:
Pici az oroszlánom, de erős - MyLion Mini DC UPS - Okosotthon Magazin (diysmarthome.hu)
Az Okosotthon magazin kollégái legutóbb a Mylion Mini DC UPS-t tesztelték valós használati környezetben. A cikk a következő linken olvasható:
Pici az oroszlánom, de erős - MyLion Mini DC UPS - Okosotthon Magazin (diysmarthome.hu)
Egy példa: Az MU68-as típus egy 12V 6W (0.5A)-os Wifi router áramellátását több, mint 8 órán át képes biztosítani.
A hagyományos vízzel működő padlófűtés által nyújtott komfortot biztosan sokan szeretik. Működése abban megegyezik a radiátoréval, hogy melegvíz kering a rendszerben, azonban míg a radiátornál 1-1 célzott eszköz, maga a radiátor az, ami a hőt átadja a környezetének, addig a padlófűtés esetén a melegvíz a padlót melegíti fel, ami felmelegedését követően átadja azt a környezetének, az épület ezen szerkezeti eleme tehát maga a hőleadó eszköz is önmagában. A padlófűtés rendszerekben a keringetett víz hőmérséklete alacsony (40-50°C). A melegvíz lassan melegíti át a padló közegét, így lényegesen lassabban érzékelhető az adott helyiségben a fűtés eredménye, ugyanakkor a padozat hőtehetetlensége miatt jóval tovább képes átadni a leadott hőt, mint ameddig a fűtés valójában működik, azaz lassabban is hűl ki.
Technikai megvalósítását tekintve a kialakításra általában úgy kerül sor, hogy a kisebb és azonos funkciójú helyiségeket leszámítva minden helyiség legalább egy önálló fűtési körrel rendelkezik, azaz eleve úgy van kialakítva a fűtési rendszer, hogy alkalmas a helyiségenkénti fűtés szabályozásra is. Ezek a fűtési körök általában 1 vagy több un. osztó-gyűjtő csatlakozóban találkoznak, itt kerül elosztásra az ide érkező melegvíz az egyes körökbe és ide érkezik vissza a lehűlt víz is a helyiségekből. Az osztó-gyűjtő csatlakozókon szelepekkel van lehetőség az egyes körök melegvíz igényét szabályozni.
A feladat tehát nagyon egyszerű, nincs más dolgunk, mint az egyes helyiségekben mérnünk kell a hőmérsékletet, és ha az kevesebb, mint amit mi szeretnénk, akkor be kell kapcsoljuk a kazánt, hogy állítson elő melegvizet a fűtéshez és ki kell nyitnunk annak a fűtési körnek vagy köröknek a szelepét, ahova a melegvizet el kell juttatnunk.
Az első részben ismertetett időszaktól eltérő hőmérséklet kialakítását tehát padló fűtés esetén is egyszerűen meg tudjuk tenni, azonban érdemes figyelembe venni ezen fűtési módszer tehetetlenségi tényezőjét. Nem fogunk tudni gyorsan hőmérsékletet változtatni egy padlófűtéssel ellátott helyiségben, ha mégis ezt szeretnénk tenni, nem feltétlenül lesz gazdaságos a megoldás. Íme egy példa rá:
Ha a fűtési rendszerünknek megadjuk, hogy este 10 órától a fürdőszobában elegendő a 18°C, mivel akkor általában nincs használatban, akkor a fűtés este 10 órától ott leáll, a levegő lassal lehűl. Ha a reggeli családi napindításkor - ami reggel 6:30 és 7:15 között van - szeretnénk, hogy a fürdőszobában kellemes 22°C legyen, akkor bizony jóval 6:30 előtt el kell kezdeni fűteni a fürdőszobát ahhoz, hogy a lassú padlófűtéssel elérjük ezt a hőmérsékletet (sok tényezőtől függ, de legyen pl. 5:30, amikor indítani kell a fűtést). Miután a fürdőszoba felmelegedett és a fűtés kikapcsol, még akár 2-3 órán át is kellemes 22°C körüli hőmérséklet lehet a helyiségben, holott a család már rég iskolában, munkában vagy épp úton van. Látható, hogy bár a kényelem szempontjából elégedettek lehetünk, az energia hatékonyságot tekintve koránt sem. Az ilyen esetekre remek kiegészítő megoldást nyújthat egy elektromos fűtő berendezés (pl. elektromos radiátor stb.), ami gyorsan és rövid időre képes meleget előállítani és gazdaságosabban, mintha a teljes padlófűtési rendszerünket indítanánk be. Az ilyen rövid kampány szerű időszakokra az okos otthon rendszer képes az elektromos fűtést ugyanúgy munkára fogni és megvalósítani az általunk beállított hőmérsékletet.
Az előre jól behatárolható és nem rövid időre történő hőmérséklet módosítások természetesen itt is megoldhatók (pl. ha nincs otthon senki legyen hűvösebb a nappaliban) és ugyanúgy takaríthatunk meg vele költséget, ugyanakkor a megtakarítás mértéke várhatóan kisebb, mint egy radiátoros fűtés korszerűsítéssel.
Padlófűtés esetén lehetőség van padló érzékelő használatára is, így a fűtés értékét nem a szoba levegőjének, hanem a padló hőmérséklete alapján tudjuk beállítani. Ez különösen fontos lehet pl. speciális padló burkolatok esetén is, ahol előírás szerűen nem szabad átlépni bizonyos hőfokot, különben a burkolat sérülhet.

Bármilyen elektromos fűtőtestről is legyen szó, a feladatunk azonos a többi fűtési módszernél leírtakkal. Mérnünk kell a helyiség hőmérsékletét és ha ez alacsonyabb a kívánt értéknél, be kell kapcsolnunk a fűtőtestet, majd a kívánt hőmérséklet elérését követően ki kell kapcsolnunk azt. Természetesen mindezt csak akkor, amikor mi szeretnénk.
A felhasznált eszközöket tekintve a szoba termosztátok, amelyek mind a hőmérséklet mérését, mind a kapcsolást el tudják végezni, nagyon hasonlítanak a vizes fűtésnél használtakhoz, a funkciójukat tekintve azonos feladatot látnak el. Ezen kívül használhatunk független hőmérőket és kapcsolókat, amivel vezérelni tudjuk az elektromos fűtőtestet.
Léteznek olyan elektromos fűtési megoldások, amelyek a padlót fűtik (elektromos padlófűtés). Ebben az esetben is van lehetőség pl. padlóérzékelő használatára.
A nagy hőcserélő felület és a ventilátoros levegő keringtetésnek köszönhetően a berendezés hűtésre is alkalmas, amennyiben hideg vizet keringtetünk rajta keresztül. Léteznek 2 és 4 csöves fan-coil berendezések. A kétcsöves változat egyszerre csak egy funkciót képes ellátni. Vagy fűt, vagy hűt, ezt a gépészeti helyiségben kell központilag beállítani. A 4 csöves verzió mindkettőt tudja egyszerre, attól függ, hogy az adott helyiségben mire van szükség.
Az okos otthon rendszernek a fan coil vezérlése sem okoz gondot, speciálisan fan-coil vezérlésre készült termosztátokkal ugyanazt a kényelmet és hatékonyságot élvezhetjük ebben az esetben is, mint bármely korábban felsorolt fűtési módszer esetében.
Ahogy a három részes sorozatból kiderül, majdnem mindegy milyen fűtési megoldást alkalmazunk otthonunkban, mert azt valószínűleg viszonylag egyszerűen képes irányítani okos otthon rendszerünk és ezáltal a megszokottnál magasabb komfort érzetet biztosítja számunkra úgy, hogy a lehető leggazdaságosabban üzemelteti azt igényeinknek megfelelően.
A radiátoros fűtésnél nem létezik túlzottan sok variáció arra, hogy a radiátor által leadott hő mennyiségét szabályozzuk. A radiátorokon általában van egy bejövő vízvezeték és egy elmenő víz vezeték. A bejövő vízvezetéken érkezik a melegvíz a radiátorba, majd azon keresztül folyva (és közben felmelegítve ezzel a radiátort magát) távozik az elmenő víz vezetéken. A szabályozás lényege tehát az, hogy valamilyen szelep segítségével be tudjuk állítani a radiátoron átfolyó melegvíz mennyiségét.
Amikor meleg van zárunk kell rajta, amikor hideg van pedig nyitnunk. A komfort fenntartása folyamatos „tekergetést” kíván, amit általában nem teszünk, ezért szinte folyamatos túlfűtés tapasztalható. Ezt jellemzően szellőztetéssel oldjuk meg (azaz az utcát fűtjük). Alkalmazása korszerűtlen és gazdaságtalan.

A helyiség hőmérsékletét automatikusan állandó értéken tartja. Automatikusan nyit és zár. Tetszőleges időprogram szerint csökkentett fűtési periódus és távollét üzemmód is programozható. Alkalmazása kiváló komfortot biztosít, ez a leggazdaságosabb szabályozási mód.
Jelentős energiát takaríthatunk meg azzal, ha korszerűsítjük radiátoraink szabályzó egységeit. Egy hagyományos golyósszeleppel történő szabályozáshoz képest termosztatikus szelepekkel a fűtési szezonra vetítve akár 20% költségmegtakarítás érhető el. Ehhez képest, ha a szabályzást programozhatóvá tesszük elektronikus radiátor termosztáttal, úgy további 10% megtakarítás érhető el a teljes fűtési szezonra vetítve.
Ha tehát egy hagyományos golyósszelep megoldást váltunk ki intelligens megoldással, úgy közel 30% energia költséget takaríthatunk meg.
Az ábrán látható milyen jellemző kialakítási módja vannak a radiátoros fűtésnek. Az un. egycsöves kialakítási mód leginkább a régen épített lakótelepi panel lakásokra jellemző.
Sajnos az "egycsöves" kialakítású rendszerek nem alkalmasak okos fűtésvezérlés kialakítására, mivel ebben a rendszerben az összes radiátor sorba van kötve, így bármelyik szelep elzárása azt eredményezi, hogy az egész strangon megáll a fűtés.
Alapvetően kétféle módon állítható elő a fűtéshez szükséges melegvíz. Egyedileg a lakáson belül, vagy a lakáson kívül.
Távfűtés és ház-központi fűtés esetén a melegvíz előállítása a lakáson kívül történik és a csővezetékekben folyamatosan rendelkezésre áll. Ennek megfelelően alkalmas arra, hogy helyiségenkénti szabályozást alakítsunk ki, hiszen egy az okos otthon központ által irányított fűtési rendszerben, ha az adott helyiségben beállított hőfok szerint fűtés szükséges, az elektronikusan vezérelhető szelep kinyit, és a csővezetékben lévő víz a radiátoron keresztül áramolva felfűti a szobát a kívánt hőfokra. Átalakítás nélkül ezek a fűtési módok nem alkalmasak a központi szabályozásra (átalakítással, amennyiben erre lehetőség van, természetesen igen).
Központi fűtés esetén a legegyszerűbben kialakítható fűtési szabályzás a központi szabályzás. Ebben az esetben mindössze a központi termosztátot kell lecserélni egy az okos otthon központ által irányítható változatra. A helyiségenkénti szabályozás is könnyedén megvalósítható, ám ebben az esetben gondoskodni kell arról, hogy az egyes szobák fűtés igénye esetén a kazán indításra kerüljön, hogy előállítsa a szükséges melegvizet.
A fentiek alapján tehát, ha a jelenlegi ingatlanban kialakított fűtési rendszer csővezeték hálózata ezt lehetővé teszi, bontás és átalakítás nélkül megvalósítható az okos fűtés kialakítása.
Szükséges
és máris kezdődhet a következő fűtési szezon, ami alatt a rendszer már költséget takarít meg Önnek és korábban nem tapasztalt kényelmet biztosít.
Vezérlés Kft.
Keressen minket bizalommal!
Konzultációval, árajánlattal kapcsolatban írjon nekünk, vagy hívjon minket.